Mmm..
Hazaértem. Bent voltam a városba egy haverral. Jó volt.Ittunk finom jegeskávét,sétáltunk és beszélgetünk. Jól éreztem magam. Nem felhõtlenül,de jól.
Mivel vonattal ment haza kikísértem az állomásra. Volt egy srác. Hosszabb haja volt,ami kócosan állt. Vonzotta a tekintetem. Volt,hogy beszélt hozzám a haverom,de én mintha megse hallottam volna. Õ is nézett engem,egyébként. Mélyen,a szemembe. Most nem zavart,nem kaptam el a tekintetem. Furcsa volt. Na mindegy.
Hazafele jövet a hosszabbik úton jöttem. Találkoztam egy nagyon szép bandával -.-" , akik megajándékoztak egy "Van egy szakadt huszasom és egy bõ félórám. Gondolj a lehetõségekre!" beszólással. Hát mondhatom, gusztusosak voltak. Fél úton bekapcsoltam egy Children of Distance számot és azt üvöltettem. Most pedig itthon vagyok,bár majdnem elütöttek.. annyi baj legyen :D
nacsók <3
2009.10.23. 17:10 mrdudo
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://superwendy.blog.hu/api/trackback/id/tr875976201
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
